tarsashaz

Amennyiben Társasházban él valószínűleg már Önnel is előfordult, hogy a közgyűlésen nem értett egyet bizonyos döntésekkel, vagy azt érezte, hogy a hozott határozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. 

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (azaz a Társasházi törvény) lehetőséget biztosít, a tulajdonos számára, hogy a bíróságtól a sérelmes határozat érvénytelenségének megállapítását kérje a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A 60 nap nem jogvesztő jellegű határidő, mióta ezt az Alkotmánybíróság megállapította, de ha kifut belőle, akkor igazolni kell, hogy ez miért történt, és a törvényben rendelkezésre álló 60 nap miért nem volt elegendő arra, hogy a keresetét benyújtsa a bírósághoz. A határozatokat általánosan Társasházi törvény 42. § (1) bekezdésére hivatkozva lehet megtámadni, mely szerint ha a közgyűlés határozata jogszabályba, alapító okiratba, szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását, természetesen a fent említett határidőn belül.

A keresetlevél elkészítésekor a Társasházat kell megjelölni alperesként, nem a közös képviselőt, nem valamelyik tulajdonost, aki esetleg a közgyűlésen másként szavazott, mint Ön, nem a számvizsgáló bizottság egy tagját, vagy elnökét, hanem csak és kizárólag a Társasházat. Tulajdoni lappal igazolni kell továbbá azt is, hogy a Társasházban a határozatot megtámadó személy tulajdonos. A keresetlevélben pontosan meg kell jelölni azt a személyt vagy vállalkozást is, aki/amely a társasházat képviseli (azaz a közös képviselőt, vagy az intézőbizottság elnökét).

Mellékletként be kell csatolni továbbá a sérelmes közgyűlési határozat meghívóját, jegyzőkönyvét vagy a határozati kivonatot, illetőleg az Alapító okiratot is. Amennyiben a Társasháznak van Szervezeti-és Működés Szabályzata azt is.

Nagyon fontos felhívnom a figyelmet arra, hogy a legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére a Társasházi törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Tehát, ha 6 lakásos vagy annál kisebb Társasházban lakik és pereskedni akar, előbb célszerű utána  járnia annak, hogy egyáltalán a Társasházi törvény vonatkozik-e az ingatlanra. Ugyanis ha keresete jogalapjaként a Társasházi törvény 42. § (1) bekezdését jelöli meg és a perben kiderül, hogy a Társasházra a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak, akkor jogalap hiányában a keresetét a Bíróság el fogja utasítani.

A keresetlevélen rójunk le továbbá 21.000.-Ft-ot illetékbélyegen. (Amennyiben az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint. Az illeték mértékét az illeték alapja után tudjuk kiszámítani. Az illeték mértéke peres eljárásban 6% (de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint). 350 000 forint 6%-a pedig 21 000 forint, így az általános szabályok szerint a társasházi közgyűlésen hozott határozat megtámadása esetén 21 000 forint illetéket kell megfizetnünk.)

A keresetben le kell írni, hogy a társasházi törvénynek vagy az alapító okiratnak, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatnak mely rendelkezése az, amit az adott közgyűlési határozat sért. Van egy másik lehetőség is, amikor a határozat ugyan nem sért jogszabályt vagy belső szabályzatot, de a kisebbség jogos érdekét sérti. Ebben az esetben a bíróság fogja eldönteni, hogy melyik jogos érdek a fontosabb: a társasházé, vagy a kisebbségé.

A megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is lehet kérni a keresetlevélben, amire a Társasházi törvény 42.§ (2) bekezdése ad lehetőséget, de csak indokolt esetben. A Bíróságnak nem kötelessége, csak joga határozni a felfüggesztésről. A közgyűlési határozat mindaddig érvényes marad, ameddig a Bíróság jogerősen meg nem állapítja annak érvénytelenségét.

Összefoglalva tehát: figyeljünk a 60 napos jogvesztő határidőre, helyesen jelöljük meg a jogalapot, és a Társasházat pereljük!

© 2016-2017 Debrecen by Daróczy