birtok

A birtokvédelmet 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályozza
Az 5:5. § alapján a birtokost illeti meg a birtokvédelem akkor, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, valamint akkor is, ha a birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Ez lehet akár a szomszéd aki hangos, és ezzel zavarja a birtokos nyugalmát.
A birtokos birtokper keretében követelheti a bíróságtól a zavarás megszüntetését, amit 1 éven belül a jegyzőtől is kérhet, aki az 5:8. § alapján a birtoksértőt a birtoksértő magatartásától eltilthatja akkor, ha nyilvánvaló, hogy a birtokos jogosult a birtoklásra, valamint a birtoklás megzavarását nem volt tűrni köteles. A jegyző határozatát a meghozatalától számított 3 napon belül kell végrehajtani. A jegyző az erre irányuló kérelem alapján jogosult a károk, a hasznok és a költségek kérdésében is határozni. A határozata ellen bírósághoz lehet fordulni – a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül -, ha azt valamelyik fél sérelmesnek tartja, úgy, hogy a másik féllel szemben indít pert, melyben a határozat megváltoztatását kéri (5:5. § (3) bekezdés).
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Kormányrendelet tartalmazza a jegyző eljárására vonatkozó részletes szabályokat.
Csendháborítás! Hívjak rendőrséget?
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 195. § alapján a csendháborítás tényállását valósítja meg az, „aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el”. A tényállás kimerítése esetén a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
A 78. § (1) bekezdés kimondja, hogy a szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján indul meg. A feljelentést a rendőrségen kell megtenni.

A szabálysértési törvényről szóló Kommentár alapján a szabálysértés védett jogi tárgya a természetes személyek és a természet nyugalma, a közterületek rendje. Az irányadó jogszabály a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajrend.). Ahhoz, hogy a csendháborítást megvalósuljotn k feltétel együttes fennállása szükséges. Egyrészt kell, hogy mások nyugalmát panaszra okot adó módon megzavarja a zajkeltés, mely érzékszervileg bárki számára hangos; valamint, hogy a zajkeltés indokolatlan legyen.
A bíróság minden ügyet egyedileg vizsgál és ítéli meg, hogy a zaj indokolatlanul hangosnak minősült-e. Fontos tehát, hogy a szabályozás hiányossága miatt nem találunk minden zajra megengedett határérték szabályozást, például a természetes személyek általi közvetlen zajkeltésre sem. A Szabálysértési törvény a szubjektív tűréshatárt elérő zaj okozást minősíti jogellenesnek. A jogszabály alapján elegendő, hogy a zajkibocsátás alkalmas legyen a zavarásra, így nem kell bizonyítani, hogy az ténylegesen zavarja-e mások nyugalmát. Ez alapján a szabálysértés fennáll akkor is, ha a zajra konkrét bejelentés nincs.
Az indokolatlanság meghatározása is a jogalkalmazók feladata. Az elbírálás tehát szubjektív, minden esetben vizsgálni kell a helyszínt, az időpontot, a zaj természetét és az eset körülményeit .
Az indokolt zaj nem képezi szabálysértés tárgyát még akkor sem, ha a zajkibocsátás meghaladja a környezet tűrőképességét. Indokolt lehet a munkavégzés, a lakásfelújítás, a kárelhárítás miatti zajterhelés. Nem szabálysértés a légkalapáccsal való aszfaltfeltörés éjjel, ha akut hibaelhárítás miatt van rá szükség, de indokolatlan, amennyiben vasárnap kora reggel kerül rá sor egy tervezett útépítés keretében”.
Fontos az elkövetési hely, „Szabálysértés, ha a zajkeltés lakott területen (közterületen), lakott területen lévő épületben vagy ahhoz tartozó telken (nyilvános helyen vagy magántulajdonban álló ingatlanon), illetve természeti vagy védett természeti területen következik be”.
Abban az esetben, ha tudatosan mások zavarására irányul a zajkeltés, akkor garázdaságot kell megállapítani.
Zajrendelet
A Zajrend. hatályát az 1. § határozza meg.
§ (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) közterületi rendezvényre,
b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,
c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,
d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre,
e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint
f) a vallási tevékenység végzésére

A 3. § (1) bekezdés általánosan kimondja, hogy „Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni”. A fogalom meghatározásokat a 2. §-ban találjuk a rendeletben.
a) védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell;
b) környezeti zaj: a levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető;
c) környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre;

Az elsőfokú hatósági jogkört általánosan a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző gyakorolja; míg a másodfokú hatósági jogkört pedig a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség.
Birtokvédelem esetén forduljon hozzám bizalommal!

© 2016-2017 Debrecen by Daróczy