Válna? Eldöntötte? A válás nem a keresetlevél benyújtásával kezdődik. Tájékozódjon!

Családjogos és válóperes ügyvédként arra biztatok mindenkit, hogy amint megszületett az elhatározása arról, hogy házasságát fel kívánja bontani, mindenképpen kérje ki időben családjogban járatos szakember véleményét. Mielőtt ,,rohanna a bírósághoz”, tájékozódjon! Nemcsak a keresetlevél benyújtása okozhat gondot – bár már ezt sem egyszerű feladat a polgári perrendtartás ismerete hiányában – hanem a keresetlevél benyújtása utáni teendők, bírósági felhívások értelmezése és azok teljesítése. Sajnos az a tapasztalatom, hogy nagyon sokan a bíróságok által biztosított ún. panasznapon a bíróságon dolgozó jogi végzettségű szakemberek (fogalmazók) segítségével készítik el az ún. formanyomtatványos – jogi képviselő nélkül eljáró személyek esetén kötelezően előírt – keresetlevelet, azonban a további teendőkről felvilágosítást nem kérnek/nem kapnak. Amennyiben segítség nélkül, maguk készítik el a keresetlevelet, jó eséllyel be sem fogja fogadni a bíróság a szigorú alaki és tartalmi követelmények miatt.  Az új 2016. CXXX évi polgári perrendtartásunk jelentősen átírta a korábbi eljárásjogi törvényünket. Ha nem ismerjük a jogainkat és a kötelezettségeinket saját magunk húzzuk el – az amúgy is gyakran elhúzódó – bírósági eljárást. Több alkalommal fordult elő, hogy úgy kerestek meg és kérték képviseletük ellátást, hogy ,,ügyvédnő holnap 13.00-kor lesz a tárgyalás”. A siker kulcsa a tényállás pontos, részletes ismerete és a felkészülés. Nem elegendő csupán egy keresetlevél benyújtása. Az első tárgyaláson jó esetben lezárul a perfelvétel, a bíróság felé az első tárgyaláson meg kell tenni azokat a bizonyítási indítványainkat, amelyekkel állításunkat alátámasztani kívánjuk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az eljárás olyan fordulatot is vehet, amire nem számítottunk. Házassági bontóperben, amennyiben kiskorú gyermeke is van a házastársaknak akkor kötelezően kell dönteni a szülői felügyeleti jog gyakorlásának módjáról és amennyiben valamely szülő a gyermek felett kizárólagos szülői felügyeleti jogot gyakorol akkor a különélő szülő kapcsolattartásáról, tartásdíjról és lakáshasználatról. Nem kevesebbről történik ekkor döntés, mint a kiskorú gyermek további életéről. Melyik szülő háztartásában nevelkedik tovább, a különélő szülő milyen gyakorisággal láthatja, illetve mennyi tartásdíjat kell fizetni. Ha a felek között egyetértés van, akkor is szükség lehet jogi iránymutatásra, nem beszélve arról az esetről, amikor nincs a szülők között konszenzus. Végül utószóként megjegyzem, hogy sokan egy kalap alá veszik a válást és a vagyonmegosztást. Házassági bontóperben nincs lehetőség arra, hogy a házastársak vagyonjogi vitájukat rendezzék. Csak és kizárólag a lakáshasználat kérdése rendezhető a bontóperben, a lakás közös tulajdonának megszüntetése nem. Amennyiben a házastársak között vita van a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett közös vagyon megosztásának kérdésében az peren kívül vagy egy másik perben rendezhető.

Write a comment:

*

Your email address will not be published.

© 2016-2017 Debrecen by Daróczy