Családjogos és válóperes ügyvédként arra biztatok mindenkit, hogy amint megszületett az elhatározása arról, hogy házasságát fel kívánja bontani, mindenképpen kérje ki időben családjogban járatos szakember véleményét.
Mielőtt ,,rohanna a bírósághoz”, tájékozódjon!
Nemcsak a keresetlevél benyújtása okozhat gondot – bár már ezt sem egyszerű feladat a polgári perrendtartás ismerete hiányában – hanem a keresetlevél benyújtása utáni teendők, bírósági felhívások értelmezése és azok teljesítése. Sajnos az a tapasztalatom, hogy nagyon sokan a bíróságok által biztosított ún. panasznapon a bíróságon dolgozó jogi végzettségű szakemberek (fogalmazók) segítségével készítik el az ún. formanyomtatványos – jogi képviselő nélkül eljáró személyek esetén kötelezően előírt – keresetlevelet, azonban a további teendőkről felvilágosítást nem kérnek/nem kapnak.
Amennyiben segítség nélkül, maguk készítik el a keresetlevelet, jó eséllyel be sem fogja fogadni a bíróság a szigorú alaki és tartalmi követelmények miatt.
Az új 2016. CXXX évi polgári perrendtartásunk jelentősen átírta a korábbi eljárásjogi törvényünket.
Ha nem ismerjük a jogainkat és a kötelezettségeinket saját magunk húzzuk el – az amúgy is gyakran elhúzódó – bírósági eljárást.
Több alkalommal fordult elő, hogy úgy kerestek meg és kérték képviseletük ellátást, hogy
,,ügyvédnő holnap 13.00-kor lesz a tárgyalás”.
A siker kulcsa a tényállás pontos, részletes ismerete és a felkészülés. Nem elegendő csupán egy keresetlevél benyújtása.
Hogyan zajlik a válóperes tárgyalás?
Az első tárgyaláson jó esetben lezárul a perfelvétel, a bíróság felé az első tárgyaláson meg kell tenni azokat a bizonyítási indítványainkat, amelyekkel állításunkat alátámasztani kívánjuk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az eljárás olyan fordulatot is vehet, amire nem számítottunk.
Házassági bontóperben, amennyiben kiskorú gyermeke is van a házastársaknak akkor kötelezően kell dönteni a szülői felügyeleti jog gyakorlásának módjáról és amennyiben valamely szülő a gyermek felett kizárólagos szülői felügyeleti jogot gyakorol, akkor a különélő szülő kapcsolattartásáról, tartásdíjról és lakáshasználatról. Nem kevesebbről történik ekkor döntés, mint a kiskorú gyermek további életéről. Melyik szülő háztartásában nevelkedik tovább, a különélő szülő milyen gyakorisággal láthatja, illetve mennyi tartásdíjat kell fizetni.
Ha a felek között egyetértés van, akkor is szükség lehet jogi iránymutatásra, nem beszélve arról az esetről, amikor nincs a szülők között konszenzus.
Végül utószóként megjegyzem, hogy sokan egy kalap alá veszik a válást és a vagyonmegosztást.
Házassági bontóperben nincs lehetőség arra, hogy a házastársak vagyonjogi vitájukat rendezzék. Csak és kizárólag a lakáshasználat kérdése rendezhető a bontóperben, a lakás közös tulajdonának megszüntetése nem. Amennyiben a házastársak között vita van a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett közös vagyon megosztásának kérdésében az peren kívül vagy egy másik perben rendezhető.
Jogi tanácsadásra van szüksége a házassága felbontásához?
Keressen bizalommal az elérhetőségeimen: